Újabban azt hallom, hogy "Túl magas az alapkamat", meg hogy "mindezért a monetáris tanács a felelős".
Először is: mit jelent ez? Miért van ez az alapkamat dolog, mit jelent, mik a következményei, és hogy lehet az, hogy valaki(k) a jegybankot kritizálja/ák ezért?
Hát akkor kezdjük az elején. A gazdasági életben alapvetően 3féleképpen keletkezhet jövedelem, azon belül is kétféle csoportosításban jelentkeznek ezek: az egyik a munka, vagyis a munkából származó jövedelmek, a másik a tőkéből, a tőke befektetéséből származó jövedelem. A tőkéből származó jövedelem pedig alapvetően szintén két csoportra bontható, az egyik a tulajdonosi, osztalék, avagy a részvényekből származó jövedelem, a másik pedig a kölcsöntőkéből származó jövedelem, ami ugye kamatozik. A kölcsöntőkétől elvárt hozamra általánosan és általában hatással van a jegybanki alapkamat.
A jegybanki alapkamat tehát egy olyan intézmény, amely jelzi a pénzpiacokon jelentkező, avagy a bankok által elvárt kamatokat is, mivel a jegybank (két másik kamattal, a refinanszírozási és a lombard-kamattal a jegybank úgymond bizonyos keretek között tartja a pénzpiaci kamatlábakat).
Tehát, általánosságban elmondható, hogy végre mondandóm első lényegéhez érkezzek, hogy egy vállalkozásnak többnyire ennek a három követelménynek kell megfelelnie, azaz 3felé kell jövedelmet biztosítania: a munkavállalóinak, a befektetett tulajdonosi tőkének, valamint a kölcsöntőkének, amelyet igénybe vett. Mindenki beláthatja, hogy a mai jövedelmezőségi viszonyok között, amely a KKV-szektorban nem hinném, hogy eléri általánosságban a 10%-ot (sőt, közelében sincs ennek), és ez az egy vállalkozás által a tulajdonosok felé megtermelt jövedelem, nem lenne túl reális 10% felett tartani az alapkamatot. Miért? Mert ebben az esetben a gazdasági racionalitás azt diktálná, hogy a vállalkozó inkább fektesse be a pénzét egy betétbe a bankba, mert úgy több pénzt kap, mintha azt visszaforgatná a saját vállalkozásába.
Tehát az általános gazdasági megközelítés szerint a kölcsöntőke hozamának általában alacsonyabbnak kell lennie, mint a tulajdonosi tőkéből származó hozamnak.
De.
Az a helyzet, hogy Magyarországon jóval régebb óta magasabb az alapkamat annál a hozamnál, mint amit pl. a KKV szektor (papíron) megtermel. Sőt! Simor Andrással készült korábban egy interjú, amelyben emlékeim szerint kifejtette, hogy nincs, vagy csak nagyon gyenge a kölcsönhatás ma Magyarországon a jegybanki alapkamat és az általános jövedelmezőség között. Ezen kívül, a jegybanknak az alapkamattal nem csak ezt az egy lovat kell megülnie, hanem az állampapírok hozamait is meg kell határoznia, és ugye az államcsőd kockázatának növekedésével (amely az elmúlt években ugye fokozatosan növekedett az állam túlköltekezésének köszönhetően, valamint az államadósság növekedésével) a külföldi befektetők magasabb kockázati felárat vártak el, így egy túl alacsony kamat mellett, ha egy befektető talál egy olyan országot, ahol magasabb kamatot kap kisebb, vagy azonos kockázat mellett, akkor nyilván oda fekteti be a pénzét, és nem hozzánk. Hogy ez a kamatszint pontosan mekkora, abba most nem mennék bele.
További okként, illetve hát a jegybank alapvető céljaként szokták emlegetni az inflációs célt. Tehát korábban az alapkamat azért is volt akkora amekkora, mert az infláció az egekben volt. Hogy ez a kettő hogyan kapcsolódik, arról egy későbbi bejegyzésben.
Tény az, hogy a jegybankot érték már kritikák korábban is amiatt, hogy magas az alapkamat, és a magyar állampapírokat már így is komoly túlkereslettel vették meg, tehát a befektetők hajlandóak voltak többet költeni az állampapírokra, és magasabb áron megvenni őket, ergó: nincs akkora kockázata az államcsődnek, mint amekkora kamatfelárat fizetünk. Azonban a jelenlegi (a legfrissebb ugye 11%, előtte 11,5% volt) helyzet a gazdasági válságra és annak fényében a forint elleni spekulációra adott jegybanki válasz volt, amely adott keretek között egy sikeresnek mondható lépés volt, mivel az árfolyamok kilengése azóta sem akkora, mint amikor a válság elérte Magyarországot.
A kérdés tehát inkább az: miért spekuláltak a forint ellen a befektetők? Ugyanis ha ennek okát megtudjuk, akkor megtudjuk azt is, hogy ki a felelős a mostani magas kamatért. És ebben az elemzői vélemények nagyrészt megegyeznek: az állami túlköltekezés miatt.
A magam részéről elégedett vagyok a jelenlegi monetáris politikával, mert gyorsan és megfelelő mértékben reagált a kihívásokra (forintspekuláció), valamint mert az elemzői várakozások ellenére lejjebb vitte fél százalékkal az alapkamatot, amikor rendeződni látszódtak a dolgok. Ezzel jelezte szándékát a további csökkentésre is, ami átrendezi az elemzői várakozásokat is. Én is javaslom majd a további kamatcsökkentést, mivel hosszú távon tarthatatlan a túl magas kamatszint, azonban a jelenlegi helyzetben úgy gondolom, helyén kezeltük a dolgokat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Echar un vistazo a este sitio 2018.06.08. 01:03:59
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Jonas-R 2008.12.08. 13:33:56
Nem kezeltük helyén a dolgokat, és itt most nem az utolsó 300 pontra gondolok, hanem az azt megelőző 2 évre. Nonszensz, és tarthatatlan, hogy az MNB a démonjával való küzdelem zászlaja alatt (infláció), névlegesen az árfolyamcsatornán keresztül hat az inflációra, de mellette gyakorlatilag a devizaswappeken keresztül olyan kamatarbitrázs lehetőséget ad a lakosság és a bankok kezébe, ami :
1. növeli a devizakitettséget, ami egy túlpörgetett gazdaságban semmi másra nem jó csak gyengíti a forintot
2. illetve még egy dologra, fogyasztást gerjeszt (mivel a hitellomány nagyja fogyasztásra ment el), aminek infálciós hatása van, pörgeti a belső keresletet és ezzel többé kevésbe megtartja a gazdaságot, de csak a felszínen.
ja és ami fontos, iszonyatosan sok pénzt önt a bankok zsebébe, a lakosság pedig megkapja "ami jár neki", lakás, kocsi, akármiből is.
Az MNB egy beszari gyáva gárda, erősen gazdasági érdekcsoportok befolyása alatt, akik összevissza hivatkoznak inflation targetingre, de vagy nem képesek elemi folyamatokat felismerni, vagy ami rosszabb, felismerik és még kis is használják, az ország kárára.
A kamat nem játék, le kéne szokni róla, hogy összevissza tilitolizzuk. A mostani szint irreálisan magas. (de a baj 2 éve kezdődött, a folyamatos emelgetéssel) Mondok mást, a forinthitelek kamatkockázata kb annyi, mint a devizahitelek devizakockázata. Na ez ismet uniqum világviszonylatban.
Jonas-R 2008.12.08. 13:49:46
Szintén lehet olvasgatni, hogy a kamat egy olyan jószág, amit beáraz a piac. (pontosabban a jegybanki alapkamat szintjének hatása akkor teljes, mikor azt egyensúlyi pontra árazta a piac.. tudom ilyen nincs, nemérdekel, lehet érteni, amit mondani akarok :) ) Ezen felül egy csomó marginális hatást el lehet érni a kamattal, de ez elsősorban a kamat változásának dinamikája által van mozgatva, szépen magyarosan. A lényeg, hogy nem az számít mekkora, hanem hogy mennyit és merre változott.
Aki látott már makró görbéket, ez olyan, hogy egy változó csúszik, a változó változásából egyrészről történik egy elmozdulás a görbéken. Mikor végigpörög az egész gazdaságon (az összes eseménytéren a görberendszerben) addigra viszont már a görbe fog elmozdulni.
Jelenleg a Simorék erre a dinamikára játszanak, és próbálnak árfolyamcsatornázni, ugyanakkor emberek, ha 3 % pontal megnövelem a központi kamatlábat, és még MINDIG kutya nem akarja megvenni a papírjaimat, akkor lehet hogy a kamatlábnak kicsit kisebb a befolyásoló ereje, mint arra számítottam. (az előző 2 évben, és hivatkoztam rá orrba szájba) Mert a piac is üzen, és ennek az üzenetnek egyértelmű a tartalma: "leszarom mit kepesztesz, mivel összevissza állítgatod a kamatlábakat, nem bizom benned. Az hogy csődölsz-e, nem a kamatlábadon fog múlni, mert a legnagyobb kockázatod politikai, de térjünk rá vissza fél év múlva, mert az viszont nagyon érdekel, miből termelsz ki ekkora hozamot egy olyan recesszióban ami most jön."
circular 2008.12.08. 13:50:35
Jonas-R 2008.12.08. 14:32:13
Viszont a forintban eladósodottságnak van egy-két hatalmas előnye, például kisebb kitettség vagy méginkább, nagyobb ... szubszidiaritás van a kitettségen, és ami a legfontosabb, ha versenyképes a forinthitel, akkor (és csak akkor) igaz, hogy a kamatszint befolyással bír a megtakarításra, különben nem valós megtakarításról van szó, hanem spekulációs befektetésről. (hitelből rakod oda a pénzt, lásd "válság" címszó alatt)
Viszont a pro-kontra vitában van még egy fontos tétel, hogy bődületesen drága dolog kamatot emelni, csak erről soha nem beszél senki. Én úgy látom, hogy az MNB egymás után olyan lépéseket hoz, amivel a bankoknak/lakosságnak/kormánynak kedvez, és midezt a makróadatok szétbarmolása által. Verik/verték szét a gazdaságot, méghozzá olyan bravúrosan, hogy mindenki tapsolt nekik. Aki meg nem, az gyors úton el lett hallgattatva. (az milyen, hogy MNB jegyzőkönyvet kell hamisítani, mert az egyik monetáris tanácstag inkább KIMEGY, mint hogy szavaznia kelljen, és bősz fél órás hajkurászás során sikerül csak előkeríteni, de psszt... )
Ugyanaz van ott is, mint mindehol. Hogy lehet, hogy a Bankárképző és az MNB ennyire leplezetlenül fonódik össze? Mutyizás, nagybani szarkeverés, és bármit azért hogy hatalmunk legyen, az ország meg le van szarva. Így látom.
u.i. most jött meg a döntés híre, azért érzik ők is azt, hogy irreális a kamatszint. Csak míg máshol feleznek, meg negyedelnek, nálunk 50 bázispont. Ha előtte nem lengették volna meg, most nem kéne attól tartani, hogy olyan volatilitása lesz, hogy az is menekülni fog tőle, aki eddig hitt benne. (mondjuk most legalább a másodlagos piacok feltámadnak talán)
circular 2008.12.08. 18:05:55
Namármost ez már olyan fokú parasztvakítás, amihez több kommentet nem is fűznék.
Ezekben a dolgokban igazad lehet, sőt...
Igazából lehet, hogy neked kéne ilyen blog-ot írni, és nem nekem, mindenesetre én megpróbálok az alapvető összefüggésekre koncentrálni, az már talán túlmegy a blog keretein, hogy a jelenlegi magas kamat az vajon spekulációs megtakarítást mozgat csak meg, vagy általánosan is több lesz a megtakarítás ezáltal.
A pénzügyi kultúrára (bár már most látom, hogy ezzel sokan nem fognak egyetérteni) viszont talán jó hatással lehet a mostani helyzet, ha CSAK azt nézem, hogy esetleg a lakossági megtakarítási hajlandóság eztán nagyobb lesz, a hitelfelvételi hajlandóság pedig kisebb. Természetesen ennek is megvan a negatív oldala.
Egyébként én nem látom bizonyítottnak azt, hogy ha akkora lett volna nálunk a forintkamat, mint nyugaton, akkor nagyobb perspektívája lett volna a forintmegtakarításnak. Elképzelhető, hogy a lakossági megtakarítások továbbra is a nagy hozammal kecsegtető spekulációs tőkét gyarapították volna, amivel most talán méginkább nagyot szívnánk. Viszont, ha már évek óta alacsonyabb lenne a kamatszint, elképzelhető, hogy rá lennénk nevelve az alacsonyabb hozamokra. Mindenesetre a mostani betétállomány, és a pénzügyi kultúránk viszonylagos elmaradottsága az, ami lehetővé tette azt, hogy rövid távon nem krepált be a pénzügyi rendszer. Viszont hosszú távon a magas kamatszint és a magas hozamelvárások, amit már említettél, tönkre fogja tenni a gazdaságot, amiben vitathatatlan "érdeme" van mind a fiskális, mind a monetáris politikának.
Sajnos ez van...
Jonas-R 2008.12.09. 10:03:14
Igazából ilyen identitás zavaros ország vagyunk. Például a jegybanki szinten, el kéne dönteni, hogy akkor eszköz és célfüggetlen, vagy csak eszközfüggetlen a jegybank. (angolszász, vagy kontitentális)
Amiért én morgok az az előző 1,5-2 év, amikor folyamatosan a "középtávú inflációs célok" elérése érdekében (papíron) növelgették a kamatlábat, tök alaptalanul. (ilyenekre hivatkoztak, hogy 2008 első negyedévében nagyon nagy volt a bérkiáramlás, aminek inflációs nyomása van, ezért emelnek. Ez ment tavasszal, holott a vak is látta, hogy nem volt kétszámjegyű a netto bérkiáramlás növekedése, csak akkor fizettek bónuszokat, plusz az ellenőrzések erősödésével átstruktúrálódott kicsit a gazdaság, gyakorlatilag a költségvetési többletbevételt "mérte" az MNB többlet jövedelemnek, ami azért elég nagy szakmai baki. Pláne, hogy erre válaszul növelgetni kezdte a kamatot, ami tovább lökte a lakosságot a devizahitelbe, amin meg a bankoknak iszonyat marzsuk volt, ráadásul ezek fogyasztási hitelek, tehát ezeknek amellett hogy az árfolyamra terhelődnek még tényleges inflációs nyomásuk is van!!! tehát öngól. Ezért mondja Róna Péter, hogy az MNB a magyar bankszektor "kijárója", aki önti bele a pénzt az anyabankok zsebébe.)
Azt meg ugye nem kell mondani, hogy a kormánynak megint jól jött a kamatemelgetés, mert a fogyasztási hitelek miatti belső kereslet pörgette a gazdaságot, ő meg fejhette folyamatosan.
De mondok mást, ezzel a válságkezeléssel kapcsolatban. Mikor elkezdődött a balhé, pl amikor kiszáradt a svájci swappiac, akkor szépen repülőre kellett volna ülni, és elmenni a svajci jegybankelnökhöz és lezsírozni egy repo ügyletet. (mint ahogy ezt most megtették az ukránok). Vagy mondok mást, fogni a julikát, ráadni a legszebb ruháját, és a Simorral elzavarni a nagyobb bankok anyáinak vezetőihez kanosszázni, és megértetni hogy az az 1-2% amit a mérlegfőösszegükben jelent a magyar leány, az nem rontja az ő megítélésüket annyira, szóval nyomják tovább a lányokat, mert különben itthon bajban lehetünk. Ez nem az én véleményem, hanem a főnökömé, de egyetértek vele :)
Ehelyett mi történt; még az IMF kapcsolatfelvétel is úgy történt meg, hogy ŐK IDEJÖTTEK.
Ezek apróságok, de baromi sokat számítanak, mert tükrözik a mentalitást, azt a mentalitást, ami miatt ott tartunk ahol.
circular 2008.12.09. 10:38:22
szóval számomra egyébként több dolog nem világos, és ezt értsd úgy, hogy nem világos az ok-okozati összefüggések sorozata. Mondok egy nagyon alap példát: ha egy kkv-szektorbeli vállalat az éves inflációs jelentés alapján emeli az árait, azzal nem maga is inflációt gerjeszt? Tehát itt olyan játék- vagy döntéselméletbeli dolgok vannak, amiket gyakorlatilag lehetetlen mérni. Tipikusan olyan dolog, ami számomra nem világos, hogy például aki tőzsdézik, méghozzá aktívan, például azt próbálja kitalálni, hogy a többi szereplő mi alapján hozza meg a döntéseit. Na már most ez rendben is van, de mivan akkor, ha MINDENKI ezt csinálja? Illetve ki milyen piaci hírek illetve várakozások alapján von le következtetéseket?
Ezért nem teljesen világos számomra az sem, hogy miért lett volna nekünk jobb, ha forintban adósodunk el, (annak ellenére persze, hogy természetesen az árfolyamkockázat egy rendkívül jelentős probléma, és gyakorlatilag a mostani kamatemelés is az árfolyamingadozás elkerülését hivatott szolgálni).
Most olvastam egyébként interjút Veressel (sic!) a Figyelőben, és ő azt nyilatkozta, hogy a Simor pont a Forint elleni spekulációk miatt maradt itthon. Telefonon vették fel a kapcsolatot Brüsszellel is, meg az IMF-fel is.
Természetesen ebben egyébként egyetérthetünk nagyjából, hogy a korábbi kamatemelések szükségtelen és rossz döntések voltak, hiszen a békeidőkben sem az árfolyam, sem az infláció (bár talán ez az egyetlen tényező, ami miatt mégis egy kicsit indokolható lenne), sem az állampapírok hozamai nem úgy alakultak, hogy ilyen magasan kellett volna tartani az alapkamatot. Mindazonáltal ha már erről beszélünk, a magam részéről mindenképpen azt mondanám, hogy már jóval (!) korábban el kellett volna kezdeni a kamatcsökkentést ahhoz, hogy huzamosabb ideig az elérje népnevelő, beruházás-előmozdító és egyéb hatásait. (Itt jegyezném meg, hogy jómagam a fiskális, illetve adópolitikát tenném inkább felelőssé a beruházások elmaradása miatt, hiszen minek ruházzak be egy olyan országban, ahol az átlagos kkv-jövedelmezőség minimális szinten van - legalábbis papíron!.)
Viszont azért abban is talán egyetérthetünk, hogy egy 3%-os jegybanki alapkamat nem tartalmazza azt a kamatfelárat, amit egy külföldi befektető jóval kisebb kockázattal el tud érni a környező országokban. És itt talán megintcsak a fiskális politikát és a jövedelmezőséget hoznám előtérbe, ez ugyanis egy 22-es csapdája. Kitermelni nem tudjuk a megfelelő jövedelmet a fiskális politika miatt, cserébe még kockázatosabb ország is vagyunk, mivel az államadósságunk folyamatosan nő, ez pedig magasabb kamatfelárat jelent. Én ebben látom a nagy gebaszt.
Jonas-R 2008.12.09. 14:24:33
Az önbeteljesítést lehet mérni, vagy szóval foglalkoztak vele már sokan. Volt valami Farmer, meg Azariadis nevű, sőt rémlik olyan hogy "napfolt" hatás, ha kell tudok keresni publikációt.
(végiggondoltam, kettőt gyorsan megtaláltam:
A. Farmer: „Indeterminancy and Increasing Returns”, 1992, UCLA Working Papers No. 646
illetve Gerard Debreu is ilyesmért kapot nobelt, volt egy ilyen hogy:
Y. Shell: „The Overlapping Generations Model I-II: The Case of Pure Exchange without Money”, 1980, Journal of Political Economic Theory, vol. 23, pp. 281-303
meg egy Costas Azariadis is ezen a területen pörgött, ebből talán ő a leghíresebb, vagy szóval nála annyi a publikáció mint égen a csillag a témában)
Igen a 3% nem tartalmazza, viszont 3%pontot emelni, az kb olyan mint kétszer fél százalékot egy negyedév csúszással (a többi kockázati felár, hogy egyszerre ekkora volt az emelés, mert ha ilyet meg lehet tenni, akkor ugyanígy le is csökkenthetik. A kamatlábak volatilitása és ezzel a hozamvárakozásaok nagy ingása nagyban meghatározza a kockázati felárat)
A legnagyobb az politikai kockázat, és annak a felára sajnos nagyon kihat az állampapírkereskedésre, ezt most már nagyon tisztán lehet látni. Tenni kell a politikának, és szerintem is az adó illetve fiskális fronton vannak a nagyobb bajok, a monetáris politika valójában inkább olyan, mint egy csóri eszkimó, aki iglut akar építeni egy jégtáblára, ami éppen zajlik lefele egy gyorsfolyású folyón. Persze lehet támadni az iglu nagyságát, illetve, hogy mennyire tartja majd stabilan a jégtábát, de max ennyi, azon a tényen nem változtat, hogy visz minket el az ár.
Megszorítások, leépítések, hagyni az inflációt kicsit szaladni (most lehet ugyanis), és megpróbálni átmenni megtakarítóba, mind mikro mind makro szinten. Szerintem ez az egyetlen kiút. Ehhez viszont kéne, hogy az emberek adózzanak, ehhez kéne egy olyan adórendszer ami működőképes, plusz egy szemléletbeli váltás. Én nem látom fényesen a jövőt, mert nem hiszem, hogy ezek a dolgok ripszropsz megváltoznak. Sajnos a politika elsősorban a saját hatalmával törődik, pedig most bár népszerűtlen lenne, aki kicsit megszorongatja a jó magyar népet, a választást is elbukná, viszont 10 éven belül rendbe lehetne kapni így az országot. Bokros szindróma :)
Most lehetne kicsi (hangsúlyozom kicsi) járulékcsökkentéseket lépni, (mert a recesszió miatt úgyis annyival csökkenek a járulékalapok, hogy nem fogja megérezni a költségvetés... vagy másképpen, recessszióban lehet járulékcsökkenteni, nem konjuntúrában) Viszont amit a Fidesz mond az baromság, a járulékcsökkentés nem hozza magával a versenyképesség növekedését, semmit nem hoz magával, csak egy élhetőbb adórendszert, és némi extraprofitot a tulajdonosnál. Most lehetne szociális rendszereket átalakítani, mert egy olyan időszak jön, ahol az keynesi elvek mentén mozogva 2-5 év előnyt lehet kihozni okos állami beruházásokkal. Viszont ehhez az kéne, hogy az eddigi bődületes újraelosztási arány miatt iszonyat lóvét racionálisabban költsék. Hova növeled az állami beruházásokat egy olyan országban, ahol a redisztribúció akkora, mint a szocializmusban ? :)
Szóval nem egyszerű azért a helyzet, és leginkább az istenadta ostoba nép miatt, akinek minden jár, akinek jogai vannak, viszont kötelességei nem annyira. Sok hangos kis csoport üvölti a saját igazát, de sajnos odáig még nem jutottunk el, hogy a minden ember egyenlő és egyenlően szabadban megértsük, hogy ez csak akkor működhet, ha az én szabadságom nem korlátozza más szabadságát, erre vonatkozik az egyenlőségre tett megjegyzés. Az úgy nem megy, hogy én jogállamiságot akarok, de nem fizetek adót, vagy hogy felháborodok, hogy a TB nem fizeti ki az akármilyen műtétetemet, viszont minimálbér után fizetem a járulékokat....
Egy oviscsoport morálisan szerintem jobban áll, mint az országos átlag.
circular 2008.12.09. 18:48:38
Nos, ezt diszkutálhatnánk még örökkön örökké, mindenesetre én is voltam már "nem bejelentve", és beszéltem már nem egy vállalkozóval, aki elképesztő történeteket mesélt.
Egyébként itt megemlíteném az adópolitika mellett a stabilitást is, mert oké, hogy csökkentsük, meg mittudomén, de azért az is szempont, és nem is elhanyagolható, hogy ne félévente változzanak már az adótörvények. Hát a féléves ÁFA-törvényünkkel tényleg körberöhögött minket a világ (hozzáteszem az még az Őszödi leg-ek közé tartozott).
Egyébként az egyik legnagyobb gazdasági öngyilkosságot nemrégiben a pont az említett áfakulcs-csökkentéssel követtük el, tudtommal a legnagyobb tétel az államháztartási bevételek között. Levinni semmi értelme nem volt, érezhető hatása nem volt, inflációcsökkentő hatása nem volt, ha viszont most visszaállítanánk akkor durván inflációnövelő lenne (esetleg a válság lehetőséget adhatna erre, csak ezzel megint a legszegényebbek szívnának).
Morális kérdésekbe bele se megyek, ez nem is kérdés. Popper Péternek voltam annak idején egy előadásán, és ő mondta, hogy addig, amíg az egyik kocsi kielőzi a sort és beáll a lámpa elé, addig itt nem lesz demokrácia. És ez pontosan egybevág azzal, amit mondasz.
A blogolás talán ezt is kicsit előmozdíthatja, viszont ragaszkodnék az alapvető racionalitáshoz, és az alapvető összefüggésekhez.
Jonas-R 2008.12.10. 10:08:39
Amcsiknál 0%-on viszik (nagy érdeklődés mellett lol :) ) svajcban 1% alatt az irányadó....
Azért ezek jelek :)
circular 2008.12.10. 16:52:33
Az egy dolog ugyan, hogy a magyar gazdaság az egy olyan kifacsart valami, ami teljesen másképp működik. Viszont abban talán a Simornak igaza volt (korábban olvasott interjú alapján), hogy a magyar gazdaságban nincs kimutatható kapcsolat a kamatok és a beruházások között. Amiért sztem szintén a fiskális politika okolható, abból is legalább az elmúlt 10 év, ha nem több.
Valahol egyébként a széles társadalmi konszenzus hiánya okolható ezért, lásd népszavazás...
És kikötöttünk a morális válságnál, ami talán a Magyar gazdaság legnagyobb rákfenéje. Alulról kellene elkezdeni építkezni, de itt szintén nem tudom elképzelni azt, hogy olyan konszenzus alakuljon ki, amire felépítve létrejöhetne olyan politikai platform, ami ezt képviseli. Hiszen hiába van egyébként társadalmi konszenzus is, amíg a politika nem reformálja meg a pártfinanszírozást.
Mikor vágjuk át ezt a gordiuszi csomót?
Jonas-R 2008.12.10. 18:14:52
Én kockázati oldalon mozgok inkább, nagy baromságot nem akarok mondani, de szerintem ez valahol úgy van, hogy ez is inkább a redisztribució miatt jön létre. Vagy szóval azt be lehet látni, hogy amit elvonunk, az nem fog "piaci viszonyok között" mozogni, tehát minél nagyobb a redisztribúció, annál kevésbé működnek a piaci hatások, mint a kamatláb például. (ami valójában ugye a felhalmozás és a túlköltés közötti allokációs költség. :) ezt a definicót most olvastam, és kurvajo szerintem, mert kivesz egy dimenziót, mégpedig az időt, úgy hogy belecsempészi a szereplőkbe, a szereplők pillanatnyi állapotába. :) )
Ilyenkor az állam próbál piaci viszonyok között beruházni, viszont ő nem mérlegeli a kamatlábat, illetve magyarországon kőkemény termelése van a KKV-nek, ami meg nem kicsit támaszkodik közvetve közvetlen az állami megrendelésekre.
A megrendelő szerveket kéne kiszervezni, szerintem az megoldás lenne, és leginkább nem azért amiért az SZDSZ mondja (a nem kimondott tényen felül, hogy mennyi pénzt lehet a kiszervezésen nyúlni), hogy akkor versenyhelyzet lesz. Nem versenyeztetni kell hanem csak szimplán racionalizálni, transzparensé tenni, érdekelté tenni, megint máskérdés, hogy a piaci viszonyok is megoldják ezt.
Széles társadalmi konszenzus nincs és sajnos nem is lesz. És szerintem ez meg azért van, mert pl embereket simán behergelnek gazdasági vitákba, és nem érdeklődnek az emberek, hanem kimondott véleményük van. Tehát a kedvencem, amit mindig példának hozok, az "Erős forint Erős nemzet" kirohánas Viktornak, ami aztán minden árfolyamelmélettel foglalkozó közgazdász arconköpése.... viszont tény, hogy jól skandálható :)
Nem tudom. Talán majd a síkhülye, és abszurd módon apatikus emo generáció előáll valamivel :D Lehet én addigra már nagyon messze leszek.